Értik maguk ezt? (21)

21

Értik maguk ezt?

Paravarieté – Pirandello Színkör (Nagykálló)

para: 1 összetett szavakban az utótag valamihez való hasonlóságát jelöli, 2 a paranoia szó rövidülése, aminek jelentése üldözési mánia, túlzó és irracionális szorongás vagy félelem

varieté: változatos műfajú szórakoztató műsorszámokat játszó színház, amelynek sanzon és tánc, artistaszám és rövid jelenet, esetleg egyfelvonásos szerepel műsorán

Egyszer volt, hol nem volt... hogyan is volt? (20)

A Sárkány – Zrínyi Ilona Gimnázium (Miskolc)

Jevgenyij Svarc története diktátorok és felszabadítók, terror és fehérterror természetéről szól. Arról a hatalomról, amely mindannyiunkra ugyanolyan hatást gyakorol. Arról a népről, ami megfelelő nevelés esetén, minden önkényes szabályozásnak ugyanolyan engedelmesen veti alá magát. Nos, ebből a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium A Sárkány című előadása meglehetősen keveset mutat meg. Ugyanis ott szakítják meg a történetet, ahol az igazán érdekessé válik. Lancelot legyőzi a gonosz Sárkány mindhárom fejét, elűzi az alkoholista polgármestert és korrupt fiát, elnyeri a megmentett lány, Eliza szívét. Így egy klasszikus mesejátékot kapunk, némi iróniával meghintve. Ez még így is kedves és humoros, de meg sem közelíti azt a fricskát, ami az eredeti darab legfőbb eleme: hiába pusztul el a Sárkány, a zsarnokság nem ér véget, csak gazdát cserél. Természetesen érthető, hogy a körülményekhez és a közönséghez alkalmazkodva az eredeti szöveg dramaturgiai csonkítás áldozatává válik, de nem feltétlen szerencsés, ha ezzel éppen esszenciális mondanivalójától fosztják meg.

Magunk között (19)

Pszt! – K. B. (Győr)

A diákszínjátszó előadások akkor működnek igazán, ha a benne szereplők magukénak érzik a darabot, amelyben játszanak. Az improvizációk alapján szerkesztett műsor a legkézenfekvőbb, mivel a saját mondatok életszerűbben, természetesen hatnak. Nagyobb kihívást jelent egy ismert mű színpadi adaptációja. A győri K. B. tagjainak remekül sikerült magukévá tenni A varázsfuvolát.

De ki az az Éder Krisztián? (06)

Online – Club Színház - Spagetti (Gödöllő)

Különleges érzés tölti el az embert, amikor az Online című előadásról ír azonnali visszacsatolást egy monitorra meredve, a klaviatúrát kalapálva. Ahogy itt ülök, belém hasít a gondolat, hogy talán nem is tudom biztosan, mi az az azonnali visszacsatolás. Szerencsére van a gépen net, ezért gyorsan megkeresem a Wikipédián, mit jelent a kifejezés. (A pozitív visszacsatolás úgynevezett önerősítő köröket jelent.)

To click or not to click? (05)

Online – Club Színház - Spagetti (Gödöllő)

Információs társadalomban élünk. Számtalan gazdasági, politikai, társadalmi érdek fűződik tények gyors továbbításához, visszatartásához, elferdítéséhez. Aki az információt birtokolja, azé a hatalom. Leghatékonyabb áramlását pedig az internet biztosítja. A jelenség tehát (közvetve vagy közvetlenül) mindenkit érint… De mit érzékel ebből egy mai tizenéves? Ezt a kérdést feszegeti a gödöllői Club Színház – Spagetti Online című előadása. Legnagyobb érdemük, hogy itt meg is állnak. Nem merülnek el filozófiai mélységekben, nem mások véleményét adják elő arról, amiről még nincs saját tapasztalatuk. Görbe tükröt állítanak a média tehetségkutató műsorai, az internetes közösségi oldalak, és saját generációjuk elé. Másik nagy erősségük ugyanis a humor és az (ön)irónia.

Színészek fáradt ajkai (04)

Címtelen színdarab
Létra Színház (Szekszárd)

Nehéz helyzetbe hozott ez az előadás, de könnyű dolga volt… Hiszen már maga Federico García Lorca darabja is nehéz helyzet elé állítja mind nézőt, mind játszót. A játszóknak rettentő feladat a mienktől ennyire eltérő vérmérsékletű, az ő énképüktől is különböző alakok megformálása, pláne a darab előadására szánttól ennyire eltérő környezetben, ahol az érzelmek ilyen mérvű kitörése óhatatlanul is patetikussá teszi az ábrázolt figurákat. Ez a mű minden ifjú színjátszónak húsz méter hátrányt jelent százon. További nehezítés, hogy a darab első felének egyik fő témája a rengeteg szerző csőrét piszkáló színház-néző kapcsolat, melynél kevés nehezebben feldolgozható téma van, második fele pedig a már említett szenvedélyes természet végsőkig hajszolása egészen a véletlenül épp aktuális, de nálunk itt és most mégis idegen polgárháborús tetőpontig, amely valójában az egész művet befogadó háttér, kiindulási és érkezési pont az ember természetéről folyó elmélkedésben.

A komédia komolysága (03)

Lumpáciusz – Ifjú Morbid Színpad (Kecskemét)

Az előadás zongoristája Zerkovitz Béla sanzon és operettszerző sorait énekelve zárja az előadást: „Minden, minden csak komédia.”A zárásként megfogalmazott állítás érvényes a kecskemétiek egész játékára: zabolátlanul és szemtelenül burjánzó ötletcsokor valamennyi jelenet; minden ami megjelenik a színpadon egyforma intenzitással ironizálódik és torzul: függetlenül az adott ügy társadalmi beágyazottságától, aktualitásától vagy attól, mennyire kezeli a közbeszéd tabunak a témát. A marihuána, a melegek, a hivatalnokok, a pénz, a szerencsejáték, a prostitúció: minden poénforrás.